Edzőinkről

Petrov Árpád: „Mi mindenkit igyekszünk kiszolgálni és ehhez megteremteni a szakmai hátteret”

A neve biztosan ismerős minden úszást szerető embernek, ő maga csak most tért haza egy évtizedes európai tapasztalatszerzés után. Petrov Árpád elvállalta azt a feladatot, amire sokan vágytak, de sokan meg is ijedtek: a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka és az általa indított Iron Swim klub vezetőedzője lett.

Hogy telt az első pár nap Magyarországon?

Mint egy átültetett növénynek, új levegő, új környezet, új viszonyok, olyan, mint egy ébren eltöltött álom. Ha valaki megkérdezi tíz évvel ezelőtt, mit szeretnék csinálni most, valószínűleg azt válaszolom, hogy egy központi helyen, lehetőleg Magyarországon, egy klubot, egy versenyzőt elindítani valamerre, egy új műhelyben dolgozni, ami a magyar úszás ékköve. Én mindig is ebben gondolkodtam, csak eddig nem talált meg a lehetőség, most megtörtént.

Az eredeti célodhoz képes jó messzire elmentél?

Édesapám mesteredző, édesanyám, a testvérem, az egész család az úszásban tevékenykedik, ami egy nehéz teher, és nem mindig kellemes. Nem a család elől menekültem, inkább a viszonyok elől, amit a család teremtett. Temperamentumos voltam, és mindig azzal találtak meg, hogy „apádat nem ilyennek ismertük meg, te túl direkt vagy, túl lendületes”. Feszegettem a határaimat, mint minden fiatalember. Túl sokszor futottam bele abba, hogy a nevem kötelez, és nem lehetek önmagam. Mindenképpen szerettem volna a saját örökségemet lerakni anélkül, hogy jobbra vagy balra hasonlítgatnának. Kerestem a lehetőségeket külföldön, végül Svájcot választottam. Mérnöki alapdiplomám van, és úgy éreztem, hogy a svájci út egy duális út lehet, mérnökként és edzőként is dolgozhatok. Így kezdtem el tíz évvel ezelőtt egy kelet-svájci városkában, mellékállásban dolgoztam mérnökként, miközben vezetőedző voltam egy kis klubban.

A mérnöki precizitást és gondolkodásmódot mennyire tudod alkalmazni az edzősködésben, egy klub irányításában?

Főleg a hosszútávú karriertervezésnél, illetve az erőforrások beosztásánál tudom nagyon jól hasznosítani, amikor egy költségvetést kell tervezni, vagy négy évre előre meghatározni, hogy mik lehetnek egy sportoló számára a mérföldkövek, fontosabb feladatkörök. A mérnöki háttér és a német nyelvterületen eltöltött tíz év együtt hoz egy pontosságot, korrektséget a tervezés, de akár az ígérgetés terén is. Amikor Katinkával beszélgettünk, egy pontos koncepciót próbáltunk meg összerakni a jövőjét és a klub jövőjét illetően, és elég hamar megtaláltuk a közös nevezőt.

Sokan féltették, féltik azt az embert, aki Katinka edzője lesz? Te nem ijedtél meg tőle?

Egy pillanatra sem. Katinkával a harmadik telefonbeszélgetés után virtuálisan egymás tenyerébe csaptunk. Ez nem csak egy lehetőség, de felelősség és megtiszteltetés is.

Hogy tudtok együtt dolgozni Katinkával?

A legfontosabb, hogy ne csak az ő edzője legyek, hanem ő is az én versenyzőm. Erre törekszünk. Elvárom tőle, hogy adjon egy őszinte visszajelzést, mi az, ami tetszik neki, és mi az, ami nem. Az egyértelműen látszik rajta, hogy nagyon lelkiismeretes versenyző, és úgy érzem, hogy egy húron pendülünk. Bármilyen technikai dolgot, érzést megfogalmazok az úszásával kapcsolatban, azonnal megérti és gyorsan reagál. Katinka nagyon gyorsan tudja változtatni a mozgása ritmusát, dinamikáját, figyeli a testét, az érzéseit, de nem csak figyeli és reagál, hanem tervezni is tudja a mozdulatait. Ideális úszó, de ezt tudjuk, hiszen enélkül nem lenne itt!

Technikailag bele fogsz nyúlni a mozgásába?

Erről már beszéltünk a megegyezés előtt is. Készítettem neki egy komplett analízist az összes úszásáról, a versenyzéséről, hogy miben van még lehetőség, de természetesen a veszélyekről is. Technikailag mindenképpen tervezünk változásokat, de csak óvatosan, az úszása dinamikáját nem szabad elveszíteni.

Eddig önállóan építettél fel dolgokat, most belecsöppensz egy kész úszónő életébe. Mennyire lesz szerinted nehéz vagy éppen könnyű?

Tudom, hogy ez csúnya hasonlat, de azt gondolom, ez egy bánya, amit még nem aknáztak ki teljesen. Mindig vannak új technológiák, új módszerek, amivel hasonló vagy jobb teljesítményt lehet elérni, mint például az autóiparban is. Katinka az úszás Teslája. A Tesla nagyon innovatív, nagyon modern, teljesen új szereplőként lépett a piacra, pillanatok alatt sikeres lett, de senki nem tudja, mi áll mögötte. Ha engem odateszel tulajdonosként vagy vezérigazgatóként, nem tudom, milyen eladási számokat tudnék hozni, hogy tudnék versenyezni a riválisokkal, de az egyértelmű, hogy bele kell vágni. Meg kell tartani azt, ami eddig működött, mert azt nem lehet elvitatni, hogy Katinka működött. Egy felnőtt úszónővel való harmonikus kapcsolatban gondolkodom, amiben egymást segítve tudunk előhaladni.

Milyen edzőnek tartod magad?

Következetesnek. Ha magamat kellene jellemeznem, azokat a szituációkat emelném ki, amikor végeztem valamivel. Minden klubomat, amit elhagytam, sírás közepette hagytam el. Sírtak a gyerekek, a szülők, sőt, én is. Egy nagy családot sikerült alkotnom mind a kelet-svájci régióban, mind Zürichben. Úgy érzem, mindenkiből sikerült kihozni a maximumot. Volt, akinél ez egyéni csúcsot jelentett egy svájci gyerekbajnokságon, vagy érmet egy ifjúsági fesztiválon, esetleg ifjúsági olimpiai érmet, Eb-részvételt, de nem ez a lényeg. Mindig azt akartam elérni, hogy a gyerek, az úszó életében az úszás, a sport fontos, szerves részt képviseljen. Megugorható kihívást akartam állítani elé, nem egy örökéletre tartó frusztrációt okozni, amivel sajnos sokszor találkoztam korábban. Sok úszótársam volt, aki értetlenül szemlélte múltbéli önmagát, és azt kérdezte, „miért fektettem bele ennyi munkát, hisz nem értem el vele semmit”. Én nem akartam, hogy bármely úszóm így gondoljon vissza a sportpályafutására, és azt hiszem, ez sikerült is.

Most egy klubot is fel kell építened, ami nem ismeretlen számodra, hiszen Svájcban is megtetted már, de vajon mennyire tudod a saját elképzeléseidet összhangba hozni Katinka nagyon erőteljes, határozott elképzeléseivel, mentalitásával?

A mentalitás és a filozófia nagyon hasonló mindkettőnknél. Ő is inkább a nyugati filozófiát szeretné belevinni a klubba, miszerint a sport az egész élet szerves része. Nem gépeket képzünk, nem akarunk rengeteg csalódott embert hátra hagyni, családokat tönkre tenni, hanem A-tól Z-ig szeretnénk lefedni a társadalmat. Az olimpiai reménységektől kezdve azokig, akiknek a sportágukhoz kell az úszás, mint a triatlonosok, vagy csak az egészségük megőrzése érdekében jönnek hozzánk, esetleg az alkatuknál fogva nem alkalmasak akármilyen megerőltető sportra, de nekik fontos az úszás, mi mindenkit igyekszünk kiszolgálni és ehhez megteremteni a szakmai hátteret. Emellett fontos számunkra, hogy fenntarthatóan és hosszútávon tudjunk támogatni tehetségeket. Az élsportot szeretnénk összekötni a tömegsporttal, egy széles bázist létrehozni keskeny csúccsal. Azt gondolom, ez eléggé attraktív felépítés lehet egy külső szemlélő számára.

Mire vagy a legbüszkébb az eddigi edzői pályafutásodban?

Talán a life balance-ra, hogy egyensúlyt teremtettem az életemben. Amikor hazamentem, mindig ki tudtam kapcsolni. Az edzői szakmának az egyik veszélye az, ha nagyon belekerül az ember, és egy ponton már nem lát túl a gyorson, háton, pillangón, ha túlzottan az úszótól függ. Amikor az úszókkal dolgoztam, én is nagyon benne voltam a munkában, de ha délután letettem a lantot, mindig sikerült kiútat találnom. Svájcban ez az amatőr vízilabda volt, vagy amikor egyetemre jártam, az egyetem. Kikapcsolódás lehet például bármely más kihívás, az önképzés, a sport, és emellett mozimániás is vagyok. Meg kell találni az egyensúlyt, mert csak úgy lehet maximális teljesítményt nyújtani minden szakmában, az edzősködésben is.

Az elején azt mondtad, ha tíz évvel ezelőtt megkérdezik, hol szerettél volna lenni mostanra, hasonlóképpen képzelted el az életedet. Ha most megkérdezem, hol leszel, miről fogsz beszélgetni nem tíz, hanem csak két év múlva, mit mondasz?

Nem tudom a pontos dátumot, de talán éppen ott leszünk a tokiói olimpiai úszóversenyeinek közepette. Akkor biztosan nem szeretnék senkivel sem beszélgetni… Remélem, hogy egy jól sikerült felkészülés után leszünk Katinkával, és az lesz a legnagyobb gondunk, hogyan tegyük fel az i-re a pontot, hogy csináljunk 100 százalékból 101-et. Hogy ez mire lesz elég, nem tudom, de bízom benne, hogy egy fokkal sikerül még tovább vinni azt a tudatos felkészítést, amit eddig is végzett.

És az Iron Swimet hogy képzeled el két év múlva?

Magyarország top3 úszóklubja közé tartozik, ha nem a legjobb, az élsportban és az alsóbb korosztályokban is. Egy nagyszerű szakmai csapattal csak ez lehet a célunk. Ugyanazt meg kell tudnunk adni a sportolóknak, amit megkapnak a sikeres nyugati országokban, a gyógytornász hátteret, a támogatást a prevenció és a sportorvoslás terén. Úgy érzem, ebben van még mit tanulni, behozni. Természetesen nem kell mindent átvenni, de ezen a területen óriási lehetőségek vannak. Összességében remélem, hogy ott leszünk minden korosztályban a top3-ban, és egy attraktív programot tudunk működtetni.