Híreink

„Én tudom képviselni azt a közeget, azokat az embereket, akiket ő inspirál” – Petrov Árpád Katinkáról és a rövidpályás világbajnokságról

Ez volt az első közös nagy világverseny, ahol már edző-tanítvány szerepben volt jelen Petrov Árpád a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkával. A debütálás, fogalmazhatunk így, igazán nagyszerűen sikerült: Katinka 4 arany- és 1 ezüstérmet szerzett Hangcsou-ban, a rövidpályás világbajnokságon.

  • Tényleg sírtál az első közös világbajnoki aranynál?

„Az elsőnél és az utolsónál valóban volt két-három könnycsepp a szememben. A himnusz mindig megérint engem, még akkor is, ha a győztes versenyzőnek semmi köze hozzám. Hát még így!”

  • A nagy versenyek, nagy sikerek terén Katinkának sokkal több tapasztalata van, mint Neked. Nem furcsa, hogy néha megfordul a mester és tanítványa viszony, ő higgadtan veszi tudomásul, ami zajlik körülötte, míg te csodálkozó szemekkel, mint egy kisfiú meghatódva szemléled a történteket?

„Én tudom képviselni azt a közeget, azokat az embereket, akiket ő inspirál – nevetett Árpi. – Persze folyamatosan megy a pingpong ide-oda, ami a szerepeket illeti, és ez jó. A versenyen amúgy már minden a versenyzőről szól. Próbálom figyelni, milyen hangulatban van. Ha nincs megfeszülve, túl laza a húr, feszítek rajta, ha érzem, hogy túlfeszült, mindenféle trükköt bevetek, akár viccelődöm is, hogy lazuljon.” 

  • Mi a legnagyobb trükköd? Van olyan, ami mindig beválik?

„Még nincs ilyen, de azt észrevettem, hogy amikor provokálom, komolyan hergelem, akkor az rendszerint jó hatással van rá.”

  • Mit adott Neked ez a világbajnokság?

„Értékes visszajelzéseket, elsősorban a formába hozás terén. Persze egy ilyen hosszú versenyen előfordulnak kisebb hullámvölgyek, hangulatbeli visszaesés. Kemény, amikor tíz napja nem látod a napot, de meg tudtunk vele birkózni.”

  • Mivel tudod ilyenkor motiválni Katinkát és magadat is?

„Beszélgetünk arról, hogy mit is akarunk elérni, miért is vagyunk itt. A távlati célok lebegtetése mindig segít.”

  • Mi volt a legörömtelibb pillanat az egész verseny során?

„A 400 vegyesnek és a 200 pillének van egy erős üzenete. Ha ezeket le tudod úszni ilyen színvonalon, az mindenképpen jó előjel a nagymedencés szezonra.”

  • És mi volt a legkellemetlenebb?

„Az a tető dolog a hátúszás közben mindenkit meglepett, de nem foghatunk rá semmit, hiszen a kötél nem számít külső körülménynek, erre is fel lehet készülni. A mennyezet nincs szabályozva, extrém esetben előfordulhat ilyen helyzet az olimpián is. Persze nem fog!”

  • Katinka nagyszerűen szerepelt, de az Iron Swimből még két versenyző ott volt a világbajnokságon, Földházi Dávid és Dudás Dániel. Róluk az utóbbi napokban lényegesen kevesebb szó esett, nem véletlenül.

„Nem volt könnyű dolguk. Egészen más úgy versenyezni, hogy esélyed sincs a nyolcadik helyre, nehéz úgy kihozni magadból a maximumot, hogy nincs kézzel fogható eredménye. Csak a teljesítményért magáért küzdeni 15 napos kintlét után kemény ellenfelek ellen, borzasztóan nehéz. Azt gondolom, nincs még meg ehhez a kellő rutinjuk. Bár Dávid 100 vegyese a szerencsén múlott, néhány századdal maradt le az elődöntőről. Mindkettejük számára értékes tapasztalat volt ez a világbajnokság. Most formában vannak, még ha az eredmények nem is ezt mutatták, az a fontos, hogy ne essenek össze, és Svájcban, ahol még rajthoz állnak az ünnepek előtt, jó teljesítményt nyújtsanak. Fejben kell megérteniük, hogy hova juthatnak hat hónap múlva, ha megmarad ez a szint, mert sokkal könnyebb lesz elkezdeni újra a munkát karácsony után.”

  • A versenyen kívül milyen egyéb érdekes élmények értek?

„Tudom, az önkéntesek a mániáim, de most is őket kell említenem. Elképesztők voltak! Igaz, hogy semmit nem tudtak maguktól megoldani, de cserébe rengetegen voltak, és folyamatosan mosolyogtak. Ha kérdeztem valamit, odajött egy, majd még egy, egy újabb, a végén kilenc nagyon kedves embernek próbáltam rajzfilmfigura-szerűen magyarázni, miközben ők lelkesen bólogattak. És a végén, amikor mondtam, hogy jó, akkor én most már mennék, rám néztek, hogy akkor most mi is volt a kérdés? Valójában mindenhol meg kellett keresni azt az embert, aki biztosan beszélt angolul, nem csak annyit mondott, hogy yes, yes, de nagyon tetszett például az, hogy mennyire büszkék a városukra, az úszóikra.”

  • Összességében hogy értékeled az egész világbajnokságot?

„Stresszesnek és örömtelinek! Feszített volt az egész program, ráadásul előtte otthon is rendkívül zsúfolt lett az utolsó két hét, alig edzettünk, a formába hozó protokoll mégis nagyszerűen sikerült. Azért most már jó, hogy vége, megyek is lazítani, és futok egyet az esti program előtt!”